Amikor nincs tovább!

Mindenki máshova menekül,
ha vész közeleg, ha bajba kerül.
Van, ki a tenger mélyére ül,
erdő mélyén moha alá lapul,
sziklák között kővé dermed,
köddé válik, egyedül és szomorúan,
elhagyatva, mint egy gyermek.

De én akkor is megtalállak,
Felemellek, leporollak,
könnycseppekkel megmosdatlak.
Erőt adok, hogy tudj járni,
egy mosolyt ragasztok a szádra
Ígérem, hogy nem fog fájni!
Gondolj másképp a mára,
s a holnap is másképp lát téged!

Látod, már futsz is a magad lábán!
Szárnyalsz fent a magasban,
és hiszel megint magadban!

B.L.

2019.01.26