Bölcsességek
IrodalomA tapintat
Ezt a bejegyzést egy tagunk töltötte fel a blogjába. A bejegyzés nem minősül hivatalos tájékoztatásnak, a benne szereplő esetleges állítások a képzelet szülöttei, és semmi esetre sem tekinthetőek objektív hírnek vagy tanácsadásnak. A koronavírussal kapcsolatban a koronavirus.gov.hu címen elérhető hivatalos oldalon lehet tájékozódni.
Mert van valami, ami több és értékesebb, mint a tudás, az értelem, igen, becsesebb,
mint a jóság. Van egyfajta tapintat, ami az emberi teljesítmény felsőfoka. Az a fajta
gyöngédség, mely láthatatlan, színtelen és íztelen, s mégis nélkülözhetetlen, mint
fertőzéses, járványos vidéken a forralt víz, mely nélkül szomjan pusztul, vagy beteg
lesz az ember. Az a tapintat és gyöngédség, mely, mint valamilyen csodálatos zenei
hallás, örökké figyelmeztet egy embert, mi sok és mi kevés az emberi dolgokban, mit
szabad és mi túlzás, mi fáj a másiknak és mi olyan jó, hogy ellenségünk lesz, ha
megajándékozzuk vele és nem tudja meghálálni? Ez a tapintat, mely nemcsak a meg-
felelő szavakat és hangsúlyt ismeri, hanem a hallgatás gyöngédségét is. Vannak ritka
emberek, akik tudják ezt. Akik a jóságot, mely mindig önzés is, párolták és nemesí-
tették, s nem okoznak soha fájdalmat barátságukkal vagy rokonszenvükkel, nem ter-
hesek közeledésükkel, nem mondanak soha egy szóval többet, mint amit a másik el
tud viselni, s mintha külön, nagyon finom hallószerveik lennének, úgy neszelik, mi
az, ami a másiknak fájhat? S mindig tudnak másról beszélni. S oly élesen hallanak mindent, ami veszélyes az emberek között, mint az elektromos hallgató fülek érzéke-
lik a nagy magasságban, felhők között közeledő, láthatatlan ellenséges gépmadarakat.
A tapintat és a gyöngédség emberfölöttien érzékel. Igen, e két képesség emberfölötti.
Márai Sándor