Bálinttal a világ (k)örül!

Nézd, ahogy megfeszül majd!
Átveszi gondunk, így mindent megoldva, 
A bűnös ember, egy életre feloldva,
A bánat elűzve és nem marad kín…
-Csak a szemekben látni, hogy „ Kérlek segíts!”

Nézd, ahogy megfeszül majd!
És a vérét felfogjuk: megisszuk mindet, 
A testét felfaljuk! 
Mert itt már semmi sem szent! 
Isten Trónok harcát néz,
Popcornt majszolva üzent:

„Ember! Te tetted ezt, vállald hát sorsod, 
Ha annak vége is lesz”

Vége lesz: mert mindenki Pilatus! 
„ Igyál mindennap- mondja a bor árus-Igyál!
Úgy nem fog fájni, ha üres leszel, 
Ha mindent, és mindenkit tönkre teszel.
Úgy nem fog fájni!
Hisz csak árnyék leszel…"

2017. 04. 15.

Ahhoz, hogy megérts másokat, olykor más szemmel kell nézned rá. Olyan ez, mint egy 3D-s mozifilm. Sok film van igen, látod szemüveg nélkül is, de ha nem veszed fel a 3D-s szemüveget, zavaros és érthetetlen az egész film! Nos, az embereket is, így kell olykor nézni. Lehet, hogy először nem érted, mit akarok mondani, lehet, hogy először hülyének gondolsz...igazad is van, lehet! De először gondolj arra, hogy talán, ha más szemmel néznél rám...vagy bárkire...tudod, ha azt a bizonyos 3D-s szemüveget felvennéd, tökéletesen megértenél! Ha elsőre nem értesz meg pontosan, még nem jelentheti azt, hogy nem juthatunk közös nevezőre. Csak tudod: vedd fel azt a 3D-s szemüveget, és utána hidd el, hogy ki fog derülni: sokkal több közös van bennünk, mint azt te elsőre gondolnád! 

3.5!Ennyi órát vártam rád. Három és fél óra...Ültem. Vártalak a koliban. Féltem. Féltem, hogy elküldsz. Tudtam. Tudtam, hogy alaptalan. Mert kedvelsz. Mert nem gondoltad volna. Hogy megleplek. Lassan múltak a percek. Az óra mutatója, mintha megállt volna. Tikk-takk...tikk-takk...merre vagy, Szöszi? 
3.5!
Vártam rád. Mint Lassie a gazdájára, az iskola előtt. Csak nem ugattam. Lelkemben vihar volt. Lángvihar. Éreztem. Éreztem, hogy ég a testem. Nem végződhet így! Nem, hogy nem láttalak. Nem, hogy nem beszéltünk. Érezni illatod. Hallani a szavad. Akarom. Szeretném. Kérlek, Istenem: más nem kell. Nem kell más siker. Se hírnév. Csak látni akarom Őt!
3.5!
Leugrottam cigizni. De ha elkerülsz? Ha, miközben a füst ködként száll körülöttem a messzeségbe, és te velée együtt???..Ó, én átkozott! Eloltottam. Rohantam vissza. Várni. Némán. Némán küzdve önmagammal. Mit keresek én itt?? Barátok vagyunk. Azok. A barátság...A barátság fontosabb a szerelemnél, igaz? Mit keresek én itt? Barátság. Barátok vagyunk. Még. De meddig? Lehet ez lesz utolsó napunk? Mindennek vége lesz, mától. Ezért. Félek...
3.5! 
Emberek. Mozognak. Körülöttem. Köszönnek. Némán biccentek. Nem akarok senkivel se találkozni. Csak veled. Nem érdekel más. A templom tornya kong. Dél van. Várlak. Meddig? Ha kell, úgy egész nap. Beépülök a falakba. Leszek cement és tartó gerenda. Így védhetlek. Máshogy...máéshogy nem! Mert én én vagyok. Néha szörny. Néha csak csecsemő. Nem lehetek veled. Ha akarnád se. Miattam. Mert. Én. Más. Vagyok.
3.5!
Bármi jöhet. Nem érdekel. Küzdeni fogok. Érted. Most ébredtem fel. Most. Itt. Némaságomban. És hallom a szívem. Dobog. Ordít belül: hogy szeretlek, Szöszi. Kész vagyok csatába menni. Kész vagyok szembe szállni. Bárkivel. Bármivel. Más vagyok. Másak fegyvereim is. Ne félek. Nem már. Győznöm kell. Mert élni akarok. Érzem. Megérzek dolgokat. Tudod. Mindjárt megjelensz. 


Mély levegő. Pókerarc. Mert minderről nem tudhatsz. Mert e percben barátok vagyunk. Még. De meddig.
-Küzdeni fogok. Érted - Suttogom magamban. 
És belépsz a barátnőddel a kollégium ajtaján. 
Meglátom szőke fürtjeidet.
Mosolyogsz. 
Elindulok feléd. 
Vártalak. 
Küzdeni fogok.
Vártalak.
3.5! Három és fél óra! 
 Most, mintha egy perc lett volna...
Szóra nyitom ajkam. 
Szemedbe nézek. Dobog a szívem! 
3.5!
Köszönöm. Köszönöm. Köszönöm. 

Hogy halnék meg, ha meg kéne halnom?  Költői kérdés....Milliószor haltam már meg, milliószor véreztem már el. Milliószor ugyanúgy: szíven lőttek! Nyíllal. A gyilkost Ámornak hívják! Évezredek óta keresik őt, évezredek óta, hol menekül, hol előbújik...és újra kilövi nyilát! 
Ámor, Ámor, Ámor: te sorozatgyilkos! 


2016. 12. 15.

Ma ismét rájöttem, hogy van egy szó, amit nagyon rosszul használ sok ember! Fogyatékos...Ma ünnepeltük a fogyatékosok világnapját a Bencs villában, és komolyan mondom: sérült és nehézségekkel küzdő gyerekek olyan produkciókat adtak elő, hogy majdnem elsírtam magam! És ami mindig felvetődik ilyenkor: milyen lehet egy fogyatékkal élőnek? Sokan kérdezték tőlem már, hogy " Hogy tudok így élni?" " Mennyire nehéz nekem! "De igazából nem tudok arra válaszolni, hogy milyen lehet fogyatékkal élni: és ezt most álszentség, hősködés nélkül mondanám! Én nem vallom magam annak, mert nem. Aki ismer...nem kell részletezzem! Az biztos, hogy akármit is írnak le a tankönyvek, akármit is tanítanak a felsőbb oktatásban ezen a területen: rohadtul más! Nem az van sokszor, amit sokan hisznek, és nem úgy van, amit sokan gondolnak. Mert igenis el lehet érni azt a szintet, hogy a környezeted észre se veszi, hogy te más vagy picit. Mert igen, simán rálehet cáfolni, minden fogyatékossal kapcsolatos hiedelemre! Nyilván nem könnyű az élet, de könyörgöm: a látszólag TÖKÉLETES csajnak vagy pasinak...mennyivel könnyebb?? Ne legyél naiv : semmivel! Nagyon sokszor tapasztalom, tapasztaltam azt eddig, hogy a látszólag tökéletes illető, valójában tele van szorongással, fél, bátortalan..ja és lelkileg már rég padlón van..csak palástolja egy megjátszott mosollyal, egy kivágott felsővel...
Én? Én köszi jól vagyok! Látványos, hangos, néha provokatív, és igen, olykor bunkó is vagyok! De fogyatékos...?Én nem vallom magam annak. Na és te? Lennél vak, vagy siket? Vagy egyéb sérült? Lennél hát! Miért? Mert olyan sok az ostoba szó, a hülye ember, hogy jobb volna nem hallani és látni őket, mert annyira rohan a világ, hogy néha olyan jó lenne, ha nem tudnál sietni...igaz?
Fogyatékos. Ezt a szót, most megszerettem. Mert rájöttem, hogy valami/valaki olyat jelöl , ami soha nem is akartam lenni, és nem is leszek! :) 

Aki meg nem érti ezt az egészet az....hát...egy szavam van rá, de ugye...nem vagyok bunkó!

 :D 

2016. 12. 01