Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Pilinszky János: Gyász
lukacsleopold 2017. március 16. 21:09
Fogad között fakó panasz,
magányosság vacog,
lakatlan partokat kutatsz,
üres minden tagod,
lezárt vagy, mint a kárhozat,
a homlokod mögött
csak pőre sikoltás maradt
vigasznak, semmi több!
Nem óv a hűtlen értelem,
nem fogja szűk szegély,
csillagcsoportokat terel
a partalan szeszély
elámuló szivedre: állsz
tünődve és hagyod,
belepjenek, mint sűrű gyász,
a foszló csillagok.
jusziko2017. március 19. 17:27
@lukacsleopold: A vershez ennél többet nem tudok, s nem is kell hozzátenni. Szimplán csak ezért hümmögtem ide. Egyébként egyetértek Levi minden szavaddal. Nem a legjobb, de helye van itt.
Törölt tag2017. március 18. 12:49
Törölt hozzászólás.
lukacsleopold2017. március 18. 09:59
@Mia36: ... most csak megköszönöm, hogy vagy nekem... :)
lukacsleopold2017. március 18. 09:57
@jusziko: Mi ez a hümmögés? Ez egy kifejezetten jó vers. Nem Pilinszky legjobbja, de azért van itt egy-két parádé:
Fogad között fakó panasz,
magányosság vacog,
lezárt vagy, mint a kárhozat,
a homlokod mögött
csak pőre sikoltás maradt
csillagcsoportokat terel
a partalan szeszély
Basszus, megpróbáltam kiemelni a legpazarabb költői képeket, s gyakorlatilag kimásoltam az egész verset...
Mia362017. március 17. 14:26
...most csak megköszönöm, hogy elhoztad...
jusziko2017. március 16. 22:24
Hm.