S körötte csillagok

B-B•  2020. május 22. 14:33  •  olvasva: 6

      S KÖRÖTTE CSILAGOK

Vanília színben feszült át a nyár,
egy messzi-messzi eljövő korszaknál!

Nap ragyogott a pamacs felhők mögött,
s küllője narancs-szökőkútként szökött!
Lent álltak a marcipán figura fák,
közöttük rozsaszin óriás gombák:
futurisztikus ház, kör panoráma;
Bauhouse-os néhány vonása!
Karcsú-fém, égbe felívelő szára
habcsókos kis felhőnek van támasztva.
Itt-ott hegesztés egybeolvadt nyoma,
a fejlődésnek az örök visszhangja!

Felhőkarcoló-gombaház tetején,
feküdt egy férfi egy teremben egykén.
Steril szoba, kékes az árnyalata;
sok műszer villog mint zselés cukorka!
És a férfi ó tengerzöld ruhába'
egy speciális ágyon kipárnázva.
A párnának a sötétkékes selyme
a búra alatti fejét körbe ölelte.
Arca mind az övégbuborék alatt.
Kopasz fejére sok dióda tapadt.

Diódák egy parabolához kötve,
az szórja tudatát bele az űrbe.
Tekereg az, konfetti-spirálosan:
színes csillámok szikrák egy sodrásban!
Körötte csillagok és galaxisok!
Szerelmes szíve zakatol: "Hallotok?!"
És egy másik hangot keres, akárcsak ő
nem számít most, sem a tér és az idő!
Fekszik némán s zörej: ráadó-hangok;
Fekszik hunyt szemel s körötte csillagok!

Több ezer éve már ó volt egy álma,
egy planéta fulladt az atomjába.
A gombafelhő elnyelte a bolygót
egy, messzi ezüstös Holddal csavargót.
És egy hang szólt akkor keresd meg őket,
ereje átrezgette az időket!
Hol az a kvadráns? - azóta keresi,
hogy figyelmeztesse azt, ha megleli.
Tépázta napszél s fekete-lyuk, lelkét
de ő csak vitte által, üzenetét!

S körötte csillagok, és ezernyi jel
ahogy közeledett éter testével!
S ő hallhatta a rádió jeleket,
olvasta a hullámhosszas könyveket.
S a zaj megsűrűsödött, közelebb ért
sötéten terjengtek, mind hozzá beszélt:
Egy Kénesszavú-ember gyűlöletről
annyit értett, ez nem jön szeretettől!
Megkerülte a Földet álmot hagyva,
csak úgy ahogy kapta s sietett vissza.

Csak káromkodás és csatzaj mit hallott,
s e fergeteg nyomán csak a sok halott.
Körötte csillagok s siettet vissza,
nehogy e bolygó ó magával rántsa.
Szédület pályáján még vadabb eszmék
s nincs sehol itt e zúgásban egy vészfék!
A csillámlás spirálban ívelt vissza;
Galaxisokon által ó húzódva.
Vissza a gomba házak nyugalmába:
s ezredek után szemét a könny marja;
látta, egymást eszi: Termesz és Hangya! 

 

2020.05.04

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom