Attila58 blogja saját versek

Attila58•  2018. február 3. 13:28

Estére várva

 

Várom,hogy rám találjon az este,
Betakarna ezer csillag fénye.
Ragyogna fényesen a teli Hold,
S tücsökzene szolgálna altatót.

Langyos szellő borzolná a hajam,
S fáradt arcom simogatná újra 
Feledtetve mindent ami bántott,
Hozna szemeimre édes álmot.

Kalandra lelnék,játszanék jókat,
Nem érdekelne ,mit hoz a holnap.
Enyém lenne a világ hajnalig,
S mosolyogva kezdeném napjaim.

"n"

Attila58•  2018. február 1. 14:55

Szeretni születtem

 

Szeretni születtem,nem gyűlölni
Emberek közt emelt fővel járni.
Meglátni a jót,szépet mindenben,
S segíteni a sok szenvedőnek.

Szeretni születtem tiszta szívvel,
Ölelni lángoló szenvedéllyel,
Leszek vad,féktelen,odaadó,
Veled gyengéd,féltő gondoskodó.

Szeretni születtem,mégis félek,
Mert kegyetlen néha ez az élet.
Boldognak lenni sokszor oly nehéz,
De éltet érte,ezernyi remény.

"n"

Attila58•  2018. január 31. 11:25

Hadd legyek

Hadd legyek rosszcsont gyerek újra,
Ki önfeledten játszik vígan..
Nevethetnék szabadon,bátran,
És nem találna rám a bánat..

Szeretnék megint úgy, igazán,
Egy tündérért égetne a láz.
Nem hagynám el,mert vigyáznék rá,
S vele lenne teljes a világ..

Hadd legyek fiatal még egyszer,
Színes álmokkal,reményekkel.
Nem tudni azt,mit hoz a holnap,
Nem félni már semmitől, soha.

"n"

Attila58•  2018. január 30. 05:28

"n"

Lehunyt pillák alatt szép a világ,
Izzó vágyakból lesz majd valóság.
Álmaimban én minden lehetek,
Boldog felnőtt,vagy pajkos kisgyermek.

Csak ébredni rossz e zord világba,
Hol senki vagyok mindenki másnak.
Némán kiálltok,az időm véges,
S maradtam kis "n",niemand,porszem.

"n"

Attila58•  2018. január 30. 05:25

Magamról

Csak én vagyok és senki más,
Aki voltam, s leszek talán.
Mert élni szeretnék csendben,
S boldog lenni,mint sok ember.

Míg belül érzek ,remélek,
Szeretek,hiszek és félek.
Űz előre mindig a vágy,
Egy harc nélküli szebb világ..

Nem gyűlölök,nem haragszom,
Nekem számít az adott szó.
Hisz őszintén bízok,hiszek,
Emberekben,jobb jövőben.

"n"