Attila58 blogja saját versek

Attila58•  2020. február 20. 00:53

Tűnődés

 

Csak merengek némán egymagamban
Nem tudom,mit hozhat még a holnap..
Miért mérgelődök sok rossz dolgon,
Tehetetlen vàrom,hogy elbukom.

Bár az éveim elszálltak gyorsan,
Tapasztalatot adtak,jót,rosszat.
Van-e még időm őszintén élni,
Nem csalódni,mindennek örülni ?

Kíváncsi vagyok és türelmetlen,
Tanácstalan mint apró kisgyerek. 
Szeretnék választ kapnni mindenre,
Hogy nem hiába vagyok,lérezek .

"n"


Attila58•  2020. február 12. 14:54

Sötét idők

 

et élünk,vihar közeleg,
Talán majd kisöpri az összes szemetet,
Csak szolgák lettünk új uraink szemében,
Kik lenézően a szemünkbe nevetnek.

Semmik lettünk mára,akként is kezelnek,
Üres bábúként mozgó néma emberek.
Nincs jogunk már küzdeni ,se tiltakozni,
Ki szót emel értünk,el lehet taposni.

Vihar közeleg,mert forr a düh a mélyben,
Lassan tudatára ébred már e nemzet.
Elegük lett ebből,új idők jöjjetek,
Elkergetni mindet ki a nép ellen tesz.

"n"

Attila58•  2020. február 11. 23:22

Csak

Csak egy senki vagyok ,ki álmodott,
Ki szebbet remélt és jobbra vágyott,
Elképzeltem egy csodás világot.

Egy porszemként éltem napjaimat,
Közben az idő gyorsan elszaladt,
Nem hagyott mást nekem,csak ráncokat..

Vágyak , tervek kergetőztek bennem,
De hiú ábránd volt hinni ebben.
Némán léptem tovább könnyes szemmel.

Nem vártam másra,csak szeretetre,
Megértésre,pici figyelemre,
Kószáltam árván a rengetegben ,

Nem voltam büszke,nem,is gyűlöltem,
Rideg csend volt a társam mellettem.
Porból lettem s egyszer azzá leszek.

"n"

Attila58•  2020. február 11. 06:40

Utolsó szösszenet

 

Ha meghalok,ne temess el engem,
Csillagos ég legyen szemfödelem !
Ne mondj imát,hisz ezt nem érdemlem,
Ne szólj semmit,csak emlékezz csendben !

Nem leszek röghöz kötve,temetve,
Szabadon szárnyal végre a lelkem.
S ha hiányznék, csak,gondolj majd rám,
Szívedben engem mindig megtalálsz !

Pórból lettem,és őszintén éltem,
Nekem ritkán jutott öröm benne.
Az élet csak színjáték, küzdelem,
S benne kevés a barát,a szeretet.

Nem vagyok gyáva, belefáradtam,
Feladtam mindent, jó már nem várhat,
Képmutatás,bosszú és irigység ,
Mi ellen küzdenem nem volt elég.

Nem kell hogy könnyez,szidjál,vagy átkoz,.
Csak annyit mondjál : Jó éjt barátom!
Mert enyém lesz az ég,a Nap a Hold ,
S társaim pedig mind a csillagok !

"n"

Attila58•  2019. április 17. 15:44

Húsvét


Isten fiaként élt és szeretett,

Békét hirdetett, lelkeket mentett.

Értünk szenvedve vállalta sorsát,

Bűneinkért halt meg a Golgotán.


Rá emlékezünk tavasz kezdetén,

Szent áhítattal ejtve ki nevét.

Hisz feltámadott halott porából,

Reményt adott nekünk a Megváltó.


Örömet csepegtetett szívünkbe,

Hitet, hogy élnünk csak így érdemes.

Mert miénk lehet az ég jutalma,

Ha tiszta szívvel vagyunk iránta.


Ünnepeljünk hát vidáman szépen,

Templomokban és virágos réten,

Szentelt faággal,hímes tojással,

Imákkal,versekkel és sok tánccal !