Vihar előtt

Háborog a felszín és izzik már a mély,
Igazságért küzd a sok elnyomott szegény..
Elszántan töri szét láncait, bilincsét,
Gyermekéért harcol, a szabadságáért.

Mi lesz majd az urakkal,kik oly dölyfösek,
Csak lopni tudnak,dolgozni meg egyik se.
Most még bíznak,parancsolnak,élnek hetykén,
Nem érzik azt,hogy egyszer minden véget ér.

Kiket szolgálni kéne,önként,dalolva,
Nem hagyják hogy latrok nyakukat tapossa.
Új Nap virrad majd rájuk,tele reménnyel,
S felednek titeket,bánatot,könnyeket.

"n"