Szívfájdalom

Attila58•  2020. április 13. 23:14  •  olvasva: 98



Szomorú a szívem ezen az ünnepen,

Mikor csak barát és ismerős köszönt fel.

Közöny lett az úr,nincs család,se szeretet,

Nem vagyok fontos,nem jelentek semmit sem.


Mintha vadidegen lennék nekik,

Hogy mi van velem, az őket nem érdekli.

Hiába is nyújtanám feléjük kezem,

Hideg űr vesz körül,nincs semmi tisztelet.


"n"

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Attila582020. április 17. 07:33

@Törölt tag: @DonGiovanni:
Személytelen,rohanó világunkban ez sajnos egyre nagyobb jelenség. Bármilyen rossz,tenni ellene nagyon nehéz.
Köszönöm a hozzászólásokat.
Attila

DonGiovanni2020. április 16. 19:24

Elszomorodtam irásodon :(

Törölt tag2020. április 16. 03:24

Törölt hozzászólás.

Attila582020. április 15. 20:02

@Mikijozsa: @Perzsi.:
Köszönöm !

Perzsi.2020. április 15. 18:10

@Attila58: Tényleg szívből kívánom, hogy találj magadnak olyan embereket, barátokat, akik megbecsülnek, nem kihasználnak.

Mikijozsa2020. április 15. 16:14

így igaz bizony - átérzem és megértelek

Attila582020. április 15. 15:56

@Törölt tag: @Perzsi.:
Köszönöm drága barátaim ! Sajna szomorú,hogy akikre az ember számítana,oly távolra kerülnek lélekben. Pedig amit lehetett én megtettem értük, de csak akkor kellettem ,ha valamiben szükséget szenvedtek.
Több figyelmet,kedvességet kaptam a barátaimtól,ismerőseimtől.
Mégegyszer ,KÖSZÖNÖM NEKTEK !

Perzsi.2020. április 15. 12:45

Attila ezt szomorúan olvasom. Sovány vigasz, de itt vagyunk neked mi, és én felköszöntelek. Kívánom, hogy légy boldog!

Törölt tag2020. április 14. 20:22

Törölt hozzászólás.