Árvai Emil blogja

Történelem
Arvai_Emil•  2016. január 6. 06:41

Olvasónapló

A MARADÉK

"Egy anekdokta szerint Révai, a kommunista kultúrpápa megpróbálta meggyőzni Márait arról, hogy ne emigráljon. Sorban olyan intézkedéseket hozott fel, amelyekre Márai kényszerűen bólogatott, és a felsorolás végén Révai diadalmasan vágta ki: Márai, maga 95 százalékban egyetért velünk! Akkor miért nem áll be közénk? Mire Márai azt mondta: Mert csak a maradék 5 százalék miatt érdemes élni."

(internetről)

Arvai_Emil•  2011. december 5. 15:46

Mikulás (Szent Miklós) története

Szemelvények az internetröl Szent Miklós (Mikulás) történetéhez:

Szent Miklós a III-IV. sz-ban "nem mindennapi körülmények között lett Myra püspöke: elődje halála után új egyházi elöljárót akartak választani, a tanácskozók között volt egy nagy tekintélyű püspök, akinek a szava sokat számított. Ő egy éjjel hangot hallott, hogy virradatkor figyelje a templom kapuját, és akit először lát belépni a templomba, s akinek a neve Miklós, azt szentelje püspökké. Hajnalban Miklós elsőként ért a templomba, a püspök megragadta, és a nevét kérdezte. Amikor megtudta, hogy valóban Miklós, minden ellenkezés dacára a püspöki székbe ültették.

Miklós püspök az egyik róla szóló legendának köszönhette ajándékosztó szerepét. Eszerint szülei halála után nagy vagyont örökölt, amelyet Isten dicsőségére akart fordítani. Szomszédjában lakott egy nemes ember, aki elszegényedett, ezért három leányát prostituáltnak akarta adni, hogy az így szerzett jövedelemből el tudják tartani magukat. Miklósnak tudomására jutott a gyalázatos tett, ezért aranyat rejtett egy kendőbe, és a csomagot titokban bedobta a házba. A szomszéd reggel megtalálta a pénzt, és ki tudta házasítani a leányát. Nem sokkal később Miklós hasonlóan cselekedett. Ezután a szomszéd virrasztott, hogy megtudja, ki áll a pénzadományok mögött. Néhány nap múlva Miklós kétszer annyi aranyat dobott be a házba. Az ember az elsuhanó Miklós után eredt, utolérte és felismerte. A "lebukott" férfiú kérte szomszédját, hogy jótettét senkinek sem mondja el, de amint ezen sorokból is kiderül, gazdag adománya nem maradhatott titokban.

Azt a mai napig nem tudjuk, hogy pontosan mikor vált szokássá az ajándékosztás. Egyes források szerint a szent halála után az emberek utánozni kezdték Miklós tettét, bizonyos ünnepnapokon, majd halálának napján, december 6-án ajándékokat adtak barátaiknak, természetesen titokban. Mások arról tanúskodnak, hogy először francia apácák ajándékozták meg a gyermekeket Miklós neve napján, úgy 1100 körül. A szent ünneplése és a személyéhez kapcsolódó ajándékozás végül a 16. században terjedt el, és Európa országaiban különböző változatok figyelhetők meg, igaz, hogy az ünnep középpontjában mindenhol a gyermekek álltak."

forrás: internet - origo
------------------------------------------------------

Harsányi Lajos: SZENT MIKLÓS

Püspöksüvegben Istenének szolgált.
De esten titkon elsuhant a háztól,
Sok görbe utca híg sarában gázolt,
S megállt az elsötétült ablakoknál.

Három leánynak nászi pénzt vetett be,
Hogy meg ne rontsa ingatag szegénység.
S hogy éhesek a pékeket ne sértsék,
Cipókat csent a kormos tűzhelyekbe.

Azóta mindig kicsinyhez, nagyhoz,
Kitett cipőkbe cukrot, kis nyulat hoz,
A gyermek boldog, szinte égbe röppen.

Nehéz tarisznyát hord öles alakja.
Amit hozott, az ablakokba rakja,
Utána gyorsan - eltűnik a ködben.

Arvai_Emil•  2009. november 19. 15:47

56

56

Mit jelent nekem 56? Három éves voltam, egy halvány emlékképen kívül semmire sem emlékszem abból az időből. Aztán évtizedekig tabu téma, a második szerencsétlen szám, róla rosszat vagy semmit, inkább semmit. Aztán rendszerváltozás, ünnepváltozás. Ünnep. Eufória nélkül. Öröm és boldogság nélkül. Könnyek nélkül. Mint a hivatalos ünnepek általában... Bár a lenyűgöző Márai-vers megható...

56
Ma lettem ötvenhat éves. Ünnep. Csak csöndesen...

Arvai_Emil•  2009. október 11. 19:49

Érdekes

"… A rosszra mindig van ésszerű magyarázat, meglehet, hogy a sátán
maga… Levezethető valamilyen érdekből, haszonvágyból, tunyaságból,
hatalom- és kéjvágyból, gyávaságból, ilyen vagy olyan
ösztönkielégítésből, ha másból nem, hát végső soron valamilyen
őrületből, szadizmusból, mit tudom én, melyik perverzitásból a sok
közül, és talán mindegyikből egyszerre, viszont… ami valóban
irracionális, és amire tényleg nincs magyarázat, az nem a rossz,
ellenkezőleg: a jó. Éppen ezért engem már rég nem a vezérek,
kancellárok és egyéb címzetes uzurpátorok érdekelnek, akármilyen
érdekességet tudtok is elmondani a lelki világukról, nem, a diktátorok
élete helyett engem már réges-rég kizárólag a szentek élete érdekel,
mert én ezt találom érdekesnek és felfoghatatlannak, én erre nem
találok pusztán ésszerű magyarázatot…"
(Kertész Imre)