Aren blogja

Aren•  2015. június 18. 13:12

A remény árusa

Homlokát megtörölte, melege volt nagyon. 

Akkor is ott ült,a perzserlő,forró napon. 

Ráncos kis öreg kezében féltett áruja, 

kézzel faragott fakanalait árulja. 

Nem tolakodó, csak a szeme kérlel némán,

s én megállok előtte döbbenten,és bénán.

Sok ember rá sem néz,szaporázza lépteit ,

s látom rajtuk a közöny, megvetés jeleit.

Hogy lehet ez? Ilyen érdektelen az ember?!

Utcán áruló nénire ránézni sem mer?!

Véletlenül nehogy , megérintse a lelkét,

és megsegítsen majd egy öreget, egy gyengét!

Hisz nem koldul Ő! Csak portékáját árulja!

Érdemli, hogy az ember rossz szemmel bámulja?!

Kezemben a pénz , majd a kanalakat fogom,

haza érve,  fiókba, a többihez nyomom.

Remélem, hogy  egyszer, majd megszűnik a közöny,

és egyre több fiókban lesz fakanál özön.


Aren•  2015. május 20. 13:37

Nem vagyok én kérem, olyan legény

 

Mindenkinek szép jó napot kívánok! Egyenként!

A szép hölgyeknek kéz csókolom! No de fejenként!

Tudom én az illemet, s annak eleget teszek,

mert bíz, nem vagyok én kérem, olyan gyerek!

 

Édesanyám mindig mondja:- Tanulj fiam szépen!-

de hisz tanulok is - fogadom én tettre készen.

Nehéz ám azt betartani, mikor az idő szép,

és kergetőzik szemem előtt a sok színes kép.

 

Mert bíz nem vagyok én kérem, olyan legény,

hogy ne lennék a buzgólkodásban igen serény.

Pláne, hogy ha kézilabda, vagy foci jön szóba.

Teremben maradni, na, igazán kínzó próba.

 

Szünetet kérem szépen, bizony nagyon szeretem.

A labdát rúgom folyton, amikor csak tehetem.

S ha már ebben elfáradok, egy fene nem bánom,

jöhet egy magyar, matek, jaj, csak nehogy megártson!

 

Na de nem vagyok, én kérem olyan legény,

hogy a beszédemtől lyuk legyen a hasuk helyén.

Én most már ékes szólásomat rövidre fogom,

s tisztelettel emelem, nem létező kalapom.

 

 

/Kisfiamnak , Zsombornak :) 

Tipikusan ilyen gyerek :) /

Aren•  2015. május 18. 14:06

Szabad lélek

Aren•  2015. május 14. 15:09

Szívvirág

Kezedbe helyezem,

Törékeny kis virág.

Eleget bántották...

Rebegj érte imát.

 

Ültesd el, ha gondolod,

Viseld neki gondját,

Lelketlenül ne hagyd,

Dédelgesd a sorsát.

 

Neked adom, kérlek

Ne lökd el magadtól,

Aranyos virága

Gyönyörű szavadtól.

 

Egyetlen egy csillag

 Sem ragyog oly szépen,

Így fényleni csak e

Virág tud, jó kézben.

 

Becsüld meg őt kérlek,

Ne szakítsd le szirmát,

Engedd, hogy a szívem

Neked gyújtson szikrát.

Aren•  2015. május 7. 14:45

Azt kérdezed tőlem...

Azt kérdezed tőlem, hogy rád büszke miért vagyok?

Kik nem látják szép kincseidet, azok mind vakok.

Kicsi szíved még nem rég, a szívem alatt dobbant,

s életemnek parazsa hatalmas lángra lobbant.

Azt kérdezed tőlem, hogy rád büszke miért vagyok?

Nem is tudom... éjjel, földre a hold miért ragyog?

Büszke vagyok, a mosolyodra, a szép szemedre,

 fényes hosszú hajadra és pici szeplőcskédre.

Ám még is, mérhetetlenül büszke arra vagyok,

hogy fejedben a gondolatok nem  üres lapok.

Két lábbal élsz a földön és látod annak súlyát,

hogy  mindenki saját maga igazgatja sorsát.

A segítségkérő mellet soha el nem mentél,

Büszke vagyok arra, hogy ilyen jó ember lettél.

Azt kérdezed tőlem, hogy rád büszke miért vagyok?

Kik nem látják szép kincseidet, azok mind vakok!

Szeretlek téged, sodorjon bármerre az élet,

szívem tiszta szeretete soha nem ér véget.



Lánykám 15. születésnapjára sok- sok szeretettel !!!