Utoljára…

Aradi_Gabor•  2024. június 11. 05:09  •  olvasva: 23


A sötétség mindig elragad,

Benne jól megkínzott lelkek,

Ordítanak belül álarc alatt,

Élni rettegj mert ez maradt.


Tetvesen egyszerű szavak,

Falják ön hazug tartásodat,

Reménységeink igazi férge,

Egymás való semmibe véte.


A vágy szégyenlős görcsein,

Körénk a „szép” szerelmein,

Testeink velő fertője rothad,

Alattam birtokban tudhatlak.


Éled az urin szagú reggelen,

Irigység kel velünk hajnalon,

Kényszer munka kávéhabon,

Meghaltam, szemem kinyitom.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

PuZsu2024. június 12. 02:30

Álom az élet,
Élet az álom,
Dobog a szívem
Ezt konstatálom!
❤️