Szerelem kergetők

Már ifjú korom óta lángon vagyok,

Felégettem érted csapot s papot.

A tőletek kapott kosárkáim száma,

Betölti a csűrt és a padlást máma.

De tudom jól én a régi jó szabályt,

Ne add fel, hágj át minden akadályt.

Mert ha néha kerge is amit teszel,

Jó ez a kergetés mibe bele veszel.

Mert hagyom, de nagyon, és agyon,

Magamat ültetve eme csacska lovon. 

Űzöm, hajtom, kergetem lázzal vadul,

Szívem vérző fogja kezeim közt alakul.

Nem számít bukásaid összes száma,

Tudva mind mi petrezselyem kosárka,

Mintsem belül benned a dühöt rágja,

Való drága ajándék mi az igazít várja.

Mert mind mi elveszett tovább vezet,

Téged hozzá, ki vár oda már valahára,

Mindegyik melyik, hogy nem elveszett,

Eggyel közelebb visz a megérdemelthez.

És a szórakó előadásában is… (almás)

És a szórakó előadásában is…(robotos)