Szellemes palackok

Aradi_Gabor•  2024. január 26. 18:50  •  olvasva: 26


Emberekről


Teremtmény, élő lélek a legrejtélyesebb szubsztancia,

Hitted fénye lehet a céltalan véletlen,

Vagy eltervezett nagy terv az életben,

És e között a skála maga a végtelen Óperencia. 


Nézz csak bele bátran szemtükrébe egy másik lénynek,

Még a leggonoszabb tört lélek sem tagadja,

Az ott valami, valami különleges fajta,

Mi sugárzik benne belül és az ki kifele néz, az élet fénye.


Adatot hát az ember, vitatható, talán nem nagy mestermű,

De szándék és szabadság sosem kéz fogva jár,

A világ megismerése, kívül belül olykor fáj,

Testünk hajójában, Ó mondd, minden miért nem olyan egyszerű?


Mert mi zsong a lelkednek, kupak pecsét az a szádnak,

Szándékaid virága gyakorta búbánat,

Ezzel mégis a tanulság nem a gyakorlat,

Testünk törékeny üveg melyben lelkeink gondatlan hajóznak.


Mint bizarr szellemes palackok a boszorkány polcán,

Alkudni próbáljuk a sors dolgait,

De a fény sokszor minket elvakít,

Nem jutva egymáshoz közelebb, töprengünk az üvegcse mivoltán.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!