Szabadság

Aradi_Gabor•  2022. július 16. 20:00  •  olvasva: 133

Elképzeltem az én optimális utópiámat,

S megértettem egyből benne a csapdámat.

Hisz ahogy szemem másra vetül,

Ő már maga Ő és nem csak én egyedül.


Mert gondoltam én, az élet az könnyű,

Csak másoknak ez nagyon sokad rendű.

És vaskalappal a fejükön csak menni, menni.

De a történelemben lehetlen nem észre venni


Az összetartó vonalakat ahogy mennek végül,

S a pokol meg jó szándék jön hozzá segitségül.

Hiába több ezer év civilizáció megannyi terve,

Amikor agyunk csont börtönében magányunk terhe,


Miatt nem érezzük hanem hisszük vakon, hogy az

A másik cselekszik más kárára kegyetlenül vadon.

Mert bennünk az ön itélet sora  mindíg jó s hibátlan,

Mert én tapasztalt vagyok s ebből hibázva kizártam, s azt hittem,


Szabadság az mit én tervezve magamnak építettem,

Pedig csak egy másik énformáju csillogó börtönt készítettem.

Így tanulom, hogy gondolataim felszabadítsam magam alól,

Míg a te gondolat érzelem világod, asszertíven bennem dalol.



És a szórakó előadásában is…

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Animanongrata_2022. július 17. 19:20

@Aradi_Gabor: köszönöm, utána olvastam Gábor tényleg több ez, érdekes volt rám is férne még többet tudni asszertív kommunikációról, majd jól bele is ásom magam. :)

Aradi_Gabor2022. július 17. 18:28

@Animanongrata_: Nagyon szépen köszönöm 😊 Igen, bár az setivitás egy nagyon felkapott fogalom, ennek igen komoly pszichológiai és kommunikáció elméleti alapjai vannak. Semmiképpen nem arról szól, hogy nincs semmi baj gyere mesélj majd én megértelek. De a szándék jó kezdő lépés valóban

Animanongrata_2022. július 17. 14:27

Az értő érzelmi kommunikációt tanulni kell nehéz adni kapni jól fogadni, már a törekvés is becsülendő, jót írtál. :)