SeReNe, avagy a varázslat természete

Aradi_Gabor•  2023. április 28. 06:33  •  olvasva: 61

Tündéri éjben, mit csinálsz éppen?

Kérdezte SeReNe a kicsike tündérke.

Gondolok valakire kedvesen, szépen,

Szeretném ha szeretne, kicsikét, egészen.


Értem - mondta serényen - Segítek ha kéred.

Elvarázsolom ön-veled féltőn lélek pároddá,

Rendelésre beábránduló rajongóvá vál.

Haj-te, ugyan már, ne piszkáld mert rá ébred,


És nem lát csak sötétséget, meg piszkált lélek,

Érzi varázsod de szeme felfedi neki azt,

Mi nem ővé gondolat, mert a lélek döntése,

Kell, lett legyen már az, mikor ön-kapitulált.


Mákonyod cukros méreg mi elveszi az édes,

Szabad döntés tényet, add neki inkább fényed,

Had lássa jobban mit szabad szíve remélhet.

Látva jól minden apró részlet tényét, tőled, véled.


Hát igaz szívét reméled? - kérdez SeReNe téged,

Érted mitől félek, mondd, hogy sötétjét is érzed.

Egy érzés igaz, akkor nincs ellene se szavad,

Igaz marad mert mi táplálja az te igaz magad.


Tanuld meg Serene, vonzó szavak emelnek,

Örök tavaszt, minek része az esős délután,

Ott lenni vele-érte gondjai felhős ablakán,

Igaz hűség varázsod lelkem tündéri oldalán.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!