Rongy

Ó szerelem semmire becsüllek,

Kedvességeid keserű méreg. 

Mi értelme a megszerzésed, 

Ha maradni nem tudsz végleg.

Mert te, te, te… vágy dalokon,

Vagy testi, lelki szép angyalom,

És bár nem akarom, tiltakozom,

Magamat végül újra neked adom.

Te értéktelen nedű, hogyan azt

Gondolod, ne düh legyen véged,

Mit sehogy se és soha én értek,

Tőled lassan de határozottan félek.

Hiszen nincs ellened fegyverem,

Magány páncéljába én teszem,

Magam de ezt is mind hasztalan,

Csak ne vágynálak újra halkan.

Te rongy, utolsó édes simogatás,

Varázs minden varázslat felett,

S tőled elveszek, megint… Én

Hol illatod a remény, úgy várlak.

És a szórakó előadásában is…