Rohanás

Aradi_Gabor•  2022. szeptember 2. 07:56  •  olvasva: 84

Száguldó foltok, elkent fénycsíkok,

Soha de soha már meg nem állok, 

Villanó árnyak, rohanó vágyak,

Mert többé nem lehet bocsánat.


Egyre gyorsabban, egyre csak előre,

Fuss, ne is gondolj a múlt temetőre.

Bármit is tettél csak a holnap bocsánat,

Az meg előtted van, hát szedd a lábad!


Száguldó napok, hetek, hónapok, évek,

Csak egy sebességben előrefelé élek.

Minden múlt, mit éppen el hagytam.

Gyere velem, a jövő, szerelem katlan.


Tüdőd kitágul, benne friss vér lobog,

Lábunk üteme mi alattunk vágtatva dobog.

Fogd a kezem és gyere vár ránk a végtelen,

Meneküljünk a mából, jó, hogy itt vagy velem.


Csillan a napsugár a száguldó fénnyel zenél,

Nagy sebességben az élet sokkal többet ér.

Lelassul az idő, körülöttünk meghajlik a tér,

Rohanunk, mert nincs időnk élni miért.



És a szórakó előadásában is…

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!