Rejtett kincs

Rejtett kincs vagy,

Sőt mi több kincsek egész halmaza.

Hadd mondjam el neked,

Milyen sok is benned az értékes csoda:

Mióta ismerlek,

Tudom milyen a megelevenedett festészet.

Akvarell vagy maga,

Arcod többmillió fénysugár ragyogó otthona.

Nevetésed zene,

Futamaival kották tízezreit írnám tele.

Hangod lágy ütemét,

Dúdolva viszi a Dunai szél szerteszét.

Nyakad kecses vonala,

Egy hihetetlen szépségű architektuális csoda.

Járásod suhanása,

A Nagyboldogasszony boltíveinek kecses hajlása.

Hátad erős vonala,

Szobrászati anatómiai jegyzet tananyaga.

Bőröd tündöklő fénye,

Rózsaszín márványból lesz az örök létnek kivésve.

És végül én a te rejtett kincsed szeretnék lenni,

Valahol szívedben tudottan megpihenni.

Érteni szépséged minden okát,

S örülni, hogy te, bennem gyönyörködsz tovább. 

És a szórakó előadásában is…