Próba

Aradi_Gabor•  2024. április 28. 23:18  •  olvasva: 44


Borzongva ülök a jönni nem akaró hajnal peremén,

Te meg én, 

Ők és bennünk mind a kétséges jövők,

Holdtalan hajnalon, a múltból lassan a mostba kanyarodom. 


Minden szavam hazug döngeti hiába kapud,

És elhiszed, mert benned az élet egy édesre mart út.

Élveteg nézlek, bennem vonalaid tüzet igéznek,

Vállaid lankáin, cseresznyélőn süt még a nap, mikor újra megidézlek.


Szalmakalap és fehér ing, nyárban a parton ülünk,

Előttünk homokváraink bástyáit pörgeti szét a szél.

Az idő ma rólunk nem beszél, csak vasfoga nyekereg,

Ahogy időtlen ölemben fogom, kezemben kezed.


Mondod, próbáld meg te is, hidd élni nem hamis, 

Hiába féled benne a mást, gonosztól jobb varázst,

Egyedül te vagy csak tükrödben zokogó kiskorú, hát itt az ideje hogy lásd,

Az élet soha nem nevet ki semmilyen próbálkozást.


(BM-nek, mindenért, legyen jó vagy rossz de mindig ott)


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!