Nyárapó

Gyerek vers 

Tudod-e, hogy ilyenkor közöttünk jár?

Akin rövid a nadrág és nagy a szakáll.

Mert az igaz hogy ilyenkor nincsen hó,

Szóval álnéven jön és ő most Nyárapó!

Meleg vadász alsója forrón be fülledt,

Piros kucsmája homlokán csupa víz lett.

A szarvasok is mind vízisíelni mentek,

Krampuszok meg jól kifehéredtek.

Tél anyó a kerti nap ágyban el elaludt,

Az északi sarkon örök nappal uralkodott.

Nem lelve helyét és hogy mit tegyen,

Eljött ide hozzánk egy olvadó jéghegyen.

Hát te jó egek nem épp a Balatonra érkezett?

Így hát a tó közepén egy jégkocka fékezett.

S leszállt róla csíkos fürdődresszben Nyárapó,

Hagyva mindenkit a kihűlő tóban vacogó.

Körbejárta az egész Balaton partját,

Mindenhol széles hideg mosollyal várták.

A jégkrémet és a fagylaltot nagyon szerette,

De a görögdinnye neki meleg volt azt nem ette.

Szerencsére csak pár napot volt és ment tovább,

Mert már unta mindenki a nyári náthás orrfújást.

Kérdezte, ne legyen mostantól Nyárácsony is?

De látta, hogy kézzel-lábbal tiltakozol ellene te is.

Hát ilyen volt mikor itt járt nálunk a Nyárapó,

Reméljük a jövő nyáron nem nálunk várható.

Bár kedvesen meg vendégejük ha ismét erre jár,

De a Balatonba csak a jéghegy nélkül mehet már.

És a szórakó előadásában is…