Nemtelen

Talán férfi vagyok,

Talán nő,

Nem tudom én sem,

Hogy ez egyáltalán eldöntendő.

Vagy eldönthető-e,

Ha már embernek lenni nem elég,

És benned éled, nő a kétkedő,

Zavaró jegyeim szeretete.

Tudod ez a probléma már régóta alap,

Mióta az első férfi meglátta,

S azonnal elbűvölte őt a női alak,

Senki megoldására találtatok.

A másság mi embert megoszt,

Férfi, nő, nem bináris, mind 1,

Akkor születve feltűnik neked,

Utálni túl könnyű felelet.

Mert nem nemem min gondodat,

Elnyeri gondolat terem,

Hogy létezem és élvezem,

Azt szeretem, nem vagy egy velem.

Mert nem szándékos semmi,

Te sem tudsz akarva szerelmes lenni,

Racionálhatod szerteszét,

Maradjon inkább nemtelenség.

A különbségünk szenvedő,

Szeretetlen egészem,

Talán nő, talán férfi,

Remélem egyszer mind megérti.

És a szórakó előadásában is…