Mozgókép

Már több mint 100 éve itt vagy velünk,

Változatlan hévvel szeretve tisztelünk.

Csodás történeteiden át kitágul pupillám,

S elmém vászna gyönyörködik a táncán.

Még eleinte nem voltál más csak néma,

Chaplin csodálatos pofára esései volt a téma.

S minden nemzet valamennyi kultúra gazdagított téged,

S hihetetlen mesék, történetek születtek kockáidon végleg.

De nemcsak történetek kitalált világokról léteztek benned,

Hanem a valóságot s benne minket sokaknak szemébe tetted.

Megmutattad mi lehet a társadalom gondja baja, 

S közös gondolkodást, útkeresést szolgált kinetikus képeid sora.

Látványosan csillogó álmok elképesztő világa, 

Szintúgy otthonoddá vált s iparággá épült az álomgyár maga.

S különböző stílusaid különböző zsánerekké nőttek,

Alap drámából szivárványszín alkategóriákká fejlődtek.

Bár megmondani, hogy mitől mi a jó benned szinte lehetetlen,

Látlak, érzem szívem dobban s csodád olykor feledhetetlen.

Irtózatos tehetségek elképesztő sora ki gazdagított téged:

Truffaut, Godard, Szabó, Spielberg, Scorsese és Kubrick,

Csak sértődés ne legyen ebből kit kifelejtettem belőled.

S kiszíneződtél és maga vagy az elképesztő csoda,

Hangod körülvesz már s dübörög belőled sok hang csatorna.

Bár nem biztos, hogy a jövőben termeidbe tesszük tiszteletünket majd,

A lényeged otthonunkban is marad s történeteid bámulatba ejtve tart.

Imádlak te mozgókép az első három éves pillanatom óta,

Mikor is Donald kacsa csetelve-botlotta szívembe magát oda,

A sötét mozi terem fénymezői ejtették szívemet fogságukba.

Mert végtelenül vitázni tudok értékeidről és mondanivalódról,

Szórakoztatva, nevetve könnyeket csalsz sokakból, 

Te bagatell, megvilágított 24 kép/sec állókép gomoly.

És a szórakó előadásában is…