Megrögzött

Csak a cél, mi bennem él,

A makrancos akarat mi belőlem beszél,

Nincs más, nincs változás,

Kellesz, ez az esztelen ragaszkodás.

Érvek, épp ész, jól tanácsolt szavak,

Halott elmére, süket fülekre hullanak.

Mert nincs az az isten, túl minden kincsen,

Miért feladnám, magam gondolatomat.

Pusztuljon minden, táj és száj,

A jövő sehol sincsen.

És benne én sem vagyok már,

Csak az ideám éltet, te ezt úgysem értheted ám.