Közel

Aradi_Gabor•  2024. február 1. 10:49  •  olvasva: 34


Gyere ide hozzám, ne menj el,

Lelkem most az életről énekel.

Mely gyakran komor és fekete,

De benne, a szép szemeid tüze.


Mond és figyelve rád hallgatok,

Hangod dallama a mester titok.

Mi mosolyogva lágyan elmesél,

Mégis igazához kétség sem fér.


Fogd a karom repülni megyünk,

A boldog létezés felszáll velünk.

Nem messzire csak jó magasra,

Felhő széléről lábunkat lógatva.


Nézd, tótágast áll a szivárvány,

Csókom rajtad, újra csókolnám.

Ha indulsz, megyek veled én is,

Hű holdként kísérve majd végig.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!