Szórakoda avagy Aradi Gábor blogja

Szórakozás
Aradi_Gabor•  2022. április 15. 06:50

Spenót

Ne szépítsük, sokaknak futkós nevedtől hideg a hátán,

Pici-kori evés trauma nehezedhet az áldozatok vállán.

Nekem valahogy mégis mindig finomnak tűntél képzeld,

Zöööld, rettenthetetlen nyelvem súgta, kell, hogy ízleld.


Perzsiában születtél, leánykori neveden mint palák,

Szaracénok Európa szívébe hoznak el, mind falánk.

S így lesz egyszerre két neved, előbb latinon át paraj,

Később adatik, hogy Frank-Talján spenótként szárnyalj.


És ott volt az a híres, verekedős, vicces amerikai tengerész,

Ki mindekit laposra pofozva konzervből volt tőled merész.

Persze amikor a világ dolgait értettem már kicsit végre,

Tudtam meg, hogy Popeye ereje csakis a mese beszéde.


De az is kiderült hamar, hogy belőled jó (spenót) paraj,

Tányéromon nem csak főzelék fodorhat foghagymás tarajt.

Bármikor salátás tálam megtöltöm színültig levelesre veled,

Vagy aprón krémbe, mártásba, töltelékbe ízesre kevered.


Főt leveddel akármit ha kell harsányabb zöldre színezek,

Gyógyír vagy, Jóska maradékod issza mert ő gyomorbeteg.

Ó és a spenótos lasagne! Már csurog az államon a nyálam,

De klasszikus Főzelék + tükörtojást nem üti semmi nálam.


S tudom én: ne gyakran mer’ magad vagy a csupa, csupa,

Nehézfém, hegy vitamin és még oxalát vagy mi a csuda.

Vigyázok hát veled te mirelit zöld levelű jó ízű csoda,

Bár van aki utál de az én szív-gyomrom fel nem ad téged soha. 



És a szórakó előadásában is…

Aradi_Gabor•  2022. április 10. 07:58

GameR

Úgy tűnik kivonultam ebből az életből én,

Pedig csak máshol vagyok s elvarázsolt az ottani fény.

Ott magam választom létem s énem kereteit,

A lehetőségek határtalansága szinte elvakít.


Mindennapi valóságom szürkesége nyomasztva taszít,

Míg a vibráló polygon világok minden csillanása gazdagít.

Ott a senki én helyett, én vagyok az akárki/bárki birodalom királya,

A halál sem akadály ott többé, csak egy gombnyomás az ára.


Alakom megváltoztatom ha akarom nő vagyok ha akarom férfi,

Szerepeket játszom és ezt rajtam kívül más biztos meg nem érti.

Őrjöngő tömeggyilkos leszek vagy ragyogó mentő angyal,

Családom csak sajnálkozva néz ők ezt nem érik fel aggyal.


Nálam mindig van kupadöntő s mindennap van partraszállás.

Az élet ennek közelébe se jön annyi itt a digitális áldás.

Az idő ide meghalni jár s a valóságban is eltűnik ki tudja hova,

Csak az a kár hogy az alvás időm is vele ment pont ugyan oda.


Veszekedés árán feladom a konzolt és a nagyképernyős látványt,

S ha PC-zni sem lehet akkor a kanapén telefonnal imádom e bálványt.

Beszédem megváltozott, enyém most már GameR lingó,

PvP, MOBA, RPG, FPS, Loot és sok ezekhez hasonló.


Sok barátom van de az életben nem láttam egyiket se sose,

És mégis a lelkem a digitális eszképizmus kalandjaitól üde.

Gyanús nekem is, hogy ebben az egészben nem sok az egyensúly,

De tudom, hogy egyszer ezt is megunom és lelkem majd új kabátba búj.



És a szórakó előadásában is…

Aradi_Gabor•  2022. április 9. 08:19

10 locsolóvers

Feltámadott az Isten fia,

Van nálam élet esszencia.

Meglocsollak vele végül,

Ettől még a randa is megszépül!


A húsvét hétfő hajnalán, 

Illatos kell hogy legyen minden leány.

Boldog feladatom ezen segíteni,

De most már éhes vagyok, lehet teríteni!


Piros üveges szép pálinka,

Felhörpöllek biz isten még ma.

De olyan részeg mégse leszek,

Hogy locsolásomért csókot ne vegyek!


Nagy idén az infláció,

Kis spriccelőm erre is jó.

Olcsón mérem és nem sajnálom,

Az 500-ast vagy 1000-est ide várom!


Neves francia parfűmészek nedve,

Húzódik meg itt a zsebembe.

Rád spriccelem nem sajnálom,

Nem kellek? Vár reám még 100 leányhon!


Húsvét hétfői áldomással,

Jézust köszöntöttük pálinkával.

Rengeteg lányt öntöztünk meg szépre,

De a legszebbet, téged, hagytunk meg a végére.


Szégyenlős vagyok és nem tudom hogy elő-e vegyem,

Kis locsolómat, mivel tele van a nadrág zsebem.

Szép húsvét hajnalán mégiscsak kirántom,

Meglocsollak vele mert te vagy a legszebb, Virágom!


A mi Urunk fia igazi csoda,

Húsvét hétfő reggelen eljött közénk újra.

Hozsanna és végtelen dicsőség neki most és mindörökké,

Pálinkád és mosolygó csókod pedig legyen a locsolóké.


Zöld erdőben jártam,

Eltévedtem és haza nem találtam,

Rád akadtam te gyönyörű kék ibolya,

Meglocsollak és a fene se akar menni többet haza!


Húsvét hétfő gyönyörű reggelén,

Mosolyt és hímes tojást begyűjteni jöttem én.

S jó szagú élet vizemmel megköszönöm hát,

Hogy be engedtél mosolyogva és nem küldted rám a kutyát!



És a szórakó előadásában is…

Aradi_Gabor•  2022. április 7. 01:02

Szórakoda Top 5 - 2022 március (a kezdetek)

Rendhagyó posztomban, teljesen arcátlan és bőr pirító módon ön promótálok, és visszatekintek kényszeres szórakó képességem „Gyümölcseire”. Teszem ezt a kétes távolmúlt homályába vesző ez év februárvége és a publikálás időpontja közötti időtartamban. A viszonyítási alap szimpla egyszerűséggel a poszt olvasási darabszáma, amiről tudom hogy a tetszés vagy nemtetszéshez semmi köze sincs, de valamilyen centi mégiscsak kell. Íme:

 

  1. ...és a verseny elindult...     olvasva 40x
  2. Húsleves                                  olvasva 39x
  3. A néma                                     olvasva 37x
  4. Éjféli órán                                olvasva 37x
  5. 8 óra                                         olvasva 36x



Én mint fő haspók rendkívül erősen szorítottam a Húslevesnek de az utolsó kanyarban a versenyszellemben íródott Márciusi Holdfény szonáta külső ívről beelőzte. Mit lehet mondani erre… Majd áprilisban főzök helyette valami mást. 😁


Aki lemaradt volna valamelyikről annak a vers címek linkként is funkcionálnak és lehet bepótolni. Május elején visszatérek és akkorra tervezek bővülni egy minden idők listával az aktuális havi lista mellé. Sok ihletet kívánok mindenkinek (magamnak meg egy picivel több alvásidőt).😅



És a szórakó előadásában is…


Aradi_Gabor•  2022. április 5. 08:24

A dal mi eltalál

Metsző, kékesfehér led lámpák fénye alatt bandukolok haza,

Füleimen puha párna és tökéletes digitális minőségű ütem zaja.

Egy gyönyörű női hang érzékien épp a szerelemtelenségről énekel,

S gyomrom görcsbe ugrik, szívem eltelítődik az érzésekkel teli fényekkel.

 

Pupillám kitágul és szívom magamba ezt a gyönyörű élményt,

Minden szava, üteme mondja, hogy ez már életemben megtörtént.

Ajkaim némán maguktól suttogják a dal minden szavát,

Állam vonala finoman bólogatva járja a dal összes ritmusát.

 

Elöntenek az érzések s mint libabőr mászik az egész végig a hátamon,

Lelkem testem hormonjaival üzen ‘megértettem és tetszik a tartalom’.

Felemel s eltűnik velem gyorsan az egyszerű városi utcakép,

Fent a tökéletesen csillogó égen járom belső táncomat már rég.

 

Körülnézek van-e valaki rajtam kívül az utcán ilyenkor még,

És egy sötét sarkon lábam bátran körforgó-pörgő tánc lépésbe lép.

S majd újra a fényre érve ismét normálisra rendezem magam,

Senki se sejtheti hogy előbb az utcán én magamban táncoltam.

 

Lassan eljő a dal kivezető része s vele a búcsú érzése is már,

Kicsit sajnálom, hogy e mini eufória nélkül leszek újra sivár.

De kezem akarat parancs nélkül önmagától tiltakozásba kezdett,

S ez a dal engem mostantól örök újrajátszásra kapcsolva boldog rabjául ejtett.

 

 

És a szórakó előadásában is…