Szórakoda avagy Aradi Gábor blogja

Rudyard Kipling - If című angol költeményének fordítás általam,

Elsősorban gyerekek számára.

Ha nem félsz mikor a többi gyerek kiabál veled

      És mind dühösen harsogja a neved,

Ha te bízol magadban amikor senki sem szeret,

      De meggondolod hátha nekik is igazuk lehet;

Ha tudsz várni és nem unod el a várakozást,

       Füllentenek rólad és nem füllentesz vissza hát,

Vagy utálatosak, de te nem utálod őket tovább,

      Nem azért, hogy a mások jól gondoljanak rád.

Ha tudsz szépet álmodni - de nem csak az álmod a

       fontos;

       Ha gondolkozol is - de azért szeretsz mást dolgot

       csinálni is;

Ha majd elér téged az Öröm vagy a Szomorúság

       De egyiktől sem hagyod, hogy te légy túl dilis;

Ha nem dühöngsz mikor valaki nem azt mondja amit

       Te mondtál neki, hogy bolondítson vele másokat,

Vagy játékod mit sokáig építettél, most romokban áll,

       És nem szólsz, fogod és újra felépíted te magad:

Ha minden gyűjtögetős kártyád mit annyira szeretsz

       Feltennéd egy bolondos fogadáson te mégis,

És elvesztve újra előről kezdenéd el gyűjtögetni őket

       Soha nem panaszkodsz róla bármennyire fájt is;

Ha nagyon elfáradtál tornaórán de mégis futsz tovább

       Nem tudod, miért is csinálod, már mindenki sétál,

És kitartasz magadért, nem lehetsz te ki a leglustább

       Mert az akaratod dalol, büszke leszel ‘Ott a célnál!’

Ha kedvelnek de egyformán kedves vagy mindenkivel,

        Vagy felnőttek dicsérnek, nem száll az a fejedbe,

Ha barátod vagy ellenséged se tud bántani semmivel,

        Ha mindenki számíthat rád, de ad is érte cserébe;

Ha megtudod tölteni az elmúló egy percet,

60 pici tettel, gondolattal mi nem csak magadról pereg,

Tied ez a Föld golyóbis és vele minden mi csak lehet,

És - mi fontosabb - Ember lesz belőled, te kedves gyerek!

Hűvös ma a reggel,
A nap is épphogy felkelt.
De miért ébresztesz ilyen korán?
Talán elromlott a telefonod, komám?

Nem rossz az, te huncut,
Tudja jól, ma milyen nap süt.
Hiszen ez anyák napja reggele,
Se lányka, se lurkó nem fetrenghetne.

Szedik a virágot, zajlik az élet,
Szép orgona, add a virágod, kérlek.
Nem töröm, nyesem én azt le,
Az anyukámat köszönteném vele.

Mert szeret ő engem mindig,
Szeretném visszaadni ezt ma kicsit.
Ami virág a kertben, mezőn van,
Okozzon nevető örömöt neki jó hosszan.

Ezt a verset is hát megtanultam,
És izgatottan most neked elmondtam.
Mosolyogva tőled puszidra várok,
Anyu, nagyon boldog anyák napját kívánok!

(Anyák napja 2023, vers II https://www.poet.hu/vers/347832 😊🙏)

Gyerekvers

Kád idő, mikor ploccs, bele csuppanok,

Csupa víz vagyok,csacsogva csöpögök.

Csurran zajlik a kádban a víz, tengerlik,

Robog és a hugival a kapitánya vagyok.

Hozd a mackóm, úszni fog a érzem akar

Hugi mint a csík vízen futva dörgő vihar.

Kezében a fél polcsnyi puha játék sereg,

Repül a kádba, oceánba, strandol remek.

Anya meglátja, Apa gyere, most! Kiáltja!

Ezek a vizi ördök csak a te véred hibája!

Mosolyogva mindkettő kedves vizimentő,

Együtt száradunk a hugi és én írígylendő.

És a berregő hajszáritó pedig Apa kapocs

Mi rendbe rakta mi volt Plüss, placs, Ploccs

És a szórakó előadásában is… (almás)

És a szórakó előadásában is…(robotos)

Verses mese

Hol volt, 

Hol nem volt csoda szó,

Élt a játék sorokban egy hintaló.

Gyönyörűen szép volt,

Sörénye szivárvány színű zászló,

Tudta magáról, hogy nem egy akárki Ráró.

Prüszkölte magas orral,

Hibátlan csoda vagyok, imádjátok!

Nem is igazán szerették ezért a többi játékok.

Egy éjszaka történt valami,

Mit végül valahára bölcsen belátva,

Neki is a kedves barátságosság lett a jó szokása.

Szokása szerint megint állva aludt,

Ám káplája a sok aznapi rángatástól meglazult,

Orrán levegő be burkoló, repedt trombitaként ki harsonult, horkoló!

Méltatlankodott is a sok játék,

Hogy lesz itt pihenés, holnap ki játsszék?

Az akciófigurák végül mind köré gyűltek, őt felébresztve a levegőbe lőttek.

Szólt az egyik okosan,

Paripa! Itt az a parancs hogy pihensz,

Vagy holnap a polcon maradsz, de nem lehet az is, hogy horkangatsz!

Én kérem, soha!

Tiltakozott, az nem volna szép!

Hanem tőlem teljesen szokatlan és nagyon ostobaság még!

Nagyképűségéttől megrökönyödött mindenki,

De ekkor hátulról apró hang szólt figyelmeztetőn neki,

Bocsánat, mondta Az én első magnócskám, a hangfelvételét vissza játszva bátorkán.

Piros is lett a szégyentől,

Szinte teljesen a szivárvány lovacska,

Belátta, hogy ő sem más mint más és lehet ugyanolyan csacska, horkolócska.

Oldalára feküdt, és az akciófigurák betakarták,

Bocsánatot kérve teljes barátságban aludt mindenki tovább,

És nem horkolt többet, nem büszkélkedett hanem boldogan bandázott és adta orrát alább.

És a szórakó előadásában is… (almás)

És a szórakó előadásában is…(robotos)

Gyerek vers 

Tudod-e, hogy ilyenkor közöttünk jár?

Akin rövid a nadrág és nagy a szakáll.

Mert az igaz hogy ilyenkor nincsen hó,

Szóval álnéven jön és ő most Nyárapó!

Meleg vadász alsója forrón be fülledt,

Piros kucsmája homlokán csupa víz lett.

A szarvasok is mind vízisíelni mentek,

Krampuszok meg jól kifehéredtek.

Tél anyó a kerti nap ágyban el elaludt,

Az északi sarkon örök nappal uralkodott.

Nem lelve helyét és hogy mit tegyen,

Eljött ide hozzánk egy olvadó jéghegyen.

Hát te jó egek nem épp a Balatonra érkezett?

Így hát a tó közepén egy jégkocka fékezett.

S leszállt róla csíkos fürdődresszben Nyárapó,

Hagyva mindenkit a kihűlő tóban vacogó.

Körbejárta az egész Balaton partját,

Mindenhol széles hideg mosollyal várták.

A jégkrémet és a fagylaltot nagyon szerette,

De a görögdinnye neki meleg volt azt nem ette.

Szerencsére csak pár napot volt és ment tovább,

Mert már unta mindenki a nyári náthás orrfújást.

Kérdezte, ne legyen mostantól Nyárácsony is?

De látta, hogy kézzel-lábbal tiltakozol ellene te is.

Hát ilyen volt mikor itt járt nálunk a Nyárapó,

Reméljük a jövő nyáron nem nálunk várható.

Bár kedvesen meg vendégejük ha ismét erre jár,

De a Balatonba csak a jéghegy nélkül mehet már.

És a szórakó előadásában is…