Juramentum

Aradi_Gabor•  2022. március 25. 20:15  •  olvasva: 145

Az időm kevés s kérdeznék tőled valamit ami fontos,

De már téged nem érlek el és szavam se elég hangos.

Elbuktam, elvesztettem nálad azt a irgalmas kegyet,

Hogy szívből igazán szeretve meghallgatott legyek. 

 

Kérdezném tőled bár válasz tudom úgy sincsen,

Szerinted miért tette Jézus a vizet borrá a Kánai frigyen?

Mert sokkal több volt ez mint magamutogató tréfa,

Az ígéret volt ez maga és annak a biztosítéka.

 

Ígéret, de nem a könnyelmű szó melyet túl sokszor el hintünk,

Pillanat lényként a felfoghatatlan máskorban felejtünk.

S mindig van egy talált miért, vagy egy kényelmes miért ne,

Hisz a fájdalomhoz ragaszkodni eddig is mindig megérte.

 

A víz ott Kánában borrá, vérré változva dicsérte a napot,

Melyen egy Isteni lény hús alakunk felvéve emberré változott.

Szent fogadalmat téve ezzel hogy ő miattunk, értünk jött,

S jöjjön a rettenetes kereszthalál, ember vele soha se lesz mellőzött.

 

Időm kevés s akaratom gyenge hogy Jézust játsszam neked,

De egy szeretet van és az enyém örökké a tied.

S Golgotámon rád várva megértem s világos lett végre,

Hogy ígéretet mindenki magának tesz és maga, saját maga reménye.

 

Hát várlak Ó embertárs itt a kőbánya fölött a hegyen,

Hogy jöjj és lásd, ígéretem beteljesülése téged emberré tegyen.

Megértsd hát végre hogy ígéretednek a könnyebb vége,

Nem más mint önmagadban való reményed elvesztése.

 

Időm kevés, s mondataim talán sosem jutnak füledbe el,

De lelkem halhatatlan és te benne mindig itt leszel. 

 

 

És a szórakó előadásában is…

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Aradi_Gabor2022. március 27. 19:57

@John-Bordas: Hát jó sok metszete van az én lelkemnek, a szenvedélyes testi szerelmesen kívül is. Valahogy azok jöttek előbb de jönni fog az összes virág. Hálás köszönet és gyere máskor is.

John-Bordas2022. március 27. 17:14

Szép és meghitt vers,(tőled kissé szokatlan!!!) Tetszett a vers, örülök hogy ide tévedtem, ölellek szeretettel János