Hon/véd

A szeretetet elrendelni soha senkinek nem lehet.

Az vagy benned van, és adott mert beléd szeretve neveltetett,

Vagy lelked fázik tőle, mert nem állja az első hideg szelet.

S pont emiatt a hazaszeretet sem lehet

Bitorló, kemény-konok, külső, gőgös rendelet.

Vagy megérted, minden negatív s rossz mellett,

Hogy-e maroknyi féle, különböző, nyakas nemzetség, néppé itt össze erjedt,

Vagy önmagad országaként, keresel egy tetszetősebb zászlót s úti tervet.

Tudom, nem szólíthat fel téged sem himnusz, se szózat,

S elég rossz, szélsőséges példa gyalázta már szép zászlónkat.

De kérlek mindig inkább nézd a tiszta célt, a magasztost,

S ne a gyarló, földhöz ragadt s kicsinyes emberi harasztot.

Áll Szolnokon egy harci helikopter, mint köztéri szobor,

S vele a különös jelentés, tudd a békéd éberen őrzik a bátrak valahol. 

Mert a hazád védelme nem nacionalizmus, hanem szolgálat kérdése,

Add hát vissza otthonodnak azt a biztonságot, mivé téged tett, az ő féltése.

És a szórakó előadásában is…