Home office blues

Az otthonom irodává változott,

Szanaszét hevernek mindenféle papírok.

Mosdatlan kávéscsésze lődörög az asztalon,

A félig bekapcsolt monitor pislákol félvakon.

Én vagyok az a bolond irodista már,

Ki ádámkosztümben adminisztrál.

Nincs ennél szentségtelenebb állapot,

Furcsa zavartság tölti be az egész napot.

Étkező asztalom a volt nappali éke,

Mint egy atomtámadás utórezgése.

Mivel mindent házhoz rendelek kimenni se kell,

Számomra az éjszaka olyan lett mint a reggel.

Jó tudom volt ennek oka, pandémiás állapot,

De az irodai otthonlét új katasztrófát mutatott.

Személyes határaim hulltak ebben az ütközetben el,

Magán terem te drága többé nem létezel.

De bátor leszek s a rendetlent felszámolom,

Itt a tavasz és “irodámat” kicsinosítom.

Tudom ez a funkció zavar bennem él belül, de,

Ó te otthoni iroda, őszintén nem szeretlek felejthetetlenül. 

És a szórakó előadásában is...

És még:

TikTok