Halál, ragyogó napsütésben

Aradi_Gabor•  2023. április 27. 04:10  •  olvasva: 71

Mitől élt egy élet jól,

És nem valahol csak úgy,

Mint egy elhagyott papucs,

Hagyva, hogy az elemek

ami végleg belemegy,

Mindent eltékozol. 

 

Döglött reggeleim filterén,

Haragom magamon élve,

Feledlek az emlék ellen

Fénybe, félve a Parkinson-os

Remegésbe, mi mint 

Kezdeteim ajándék vége,

Bennem ülve hegedül. 

 

Mert gondolod ti és te,

Halál nincs benne a napsütésben,

De ott is kaján benne vadon,

Mosolyog míg adja magát nagyon:

“Te végig érted majd míg elrothadsz,

Te lehet, jól jársz, 

Téged csak lekapcsollak”

 

És száll a vidám madárfütty,

A szép fényáras reggelbe bele,

S ül az élet s halál kézen fogva

Az ágon, éneklik: Ládidá! - vele,

Dolgod végül úgy is végezetlenül,

Marad, élet vagy halál, fekete fehér,

Tedd meg tétjeid - Rien ne va plus!

 

Bármit hiszel össze, fény nem-fény,

El veled, te bolond, Örökre!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Aradi_Gabor2023. április 27. 06:48

@kevelin:

Igazán kedves tőled, köszönöm szépen😊🙏

kevelin2023. április 27. 06:46

Na ja halàl ellen nincs orvosàg ez is jó vers tetszik