Hagyaték

Aradi_Gabor•  2023. április 3. 15:07  •  olvasva: 63

Ím eljött ez a pillanat is,

Rendelkezem mindenről,

Mi szemem birtokán tündököl,

Semmi ebből enyém, és mégis:


Rátok hagyom a földet mi kerek s szép,

Jó lenne ha maradhatna úgy mint rég.

Tiszta tájak és vizek felett kék az ég,

Ahogy emlékeink vágynak rá még.


Rátok hagyom a művészetek hegyét,

Teremtő vagy elevenített, mind az egészt.

Mert mit ember elme eleven álmodik,

Abból jó remény és törödés származik.


Rátok hagyom azt, hogy jó embernek lenni,

Másokat nem bántva, terelve segíteni.

Hogy tudd, mindíg van a békének útja,

A mást is megértve nem haragra gyúlva.


Hagyom még a holdat és sok csillagot,

A szerelmet, mi édes de csalfa volt.

Tavasz illatát, hírét és a virágok színét,

Sok minden szépet és kevés rosszfélét. 


Mind ezt és millió mást, meg mit én se tudok,

Itt hagyom, hogy legyen rá jó gondotok.

Nem azért, mert ez mind nekem kedves,

E kincsekkel és től életben lenni érdemes. 



https://youtu.be/bjsyrSPkOGM


https://www.poet.hu/vers/335415


És a szórakó előadásában is… (almás)

 


 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!