Érintettség

Meg, érintesz?

Kinyúlsz felém oly halkan,

Hogy szívdobbanásod közben haljam,

Beleborzongjak, elveszíthetsz?

Érezzem, az idő az semmi,

Sehol nem vagy és mégis mindenhol jelen,

Hol célom, dicsőségem elnyerhetem,

Mint végtelen tükör tengeren, jó veled lenni.

Pedig belül kétkedtem,

Hosszú évek óta nélkülözlek téged,

Alakod, nevetésed csak digitális kísértet,

Mégis, bele bújok gondolatodba és itt vagy velem.

Mert az élet veszthet,

De én megnyertem mindent előre,

Más mondaná, de hisz ez csak emlék, rám az emlékezőre,

Ki mosolyogva halk válaszol: De rá emlékeztet.

Nem a múltban élve, nosztalgia felejtesz,

Élni, mikor élni van még jó idő,

Új álmokat gyártani nem feledő,

De várom mikor újra kérdez:

Meg, érintesz?

És a szórakó előadásában is…

 

És a szórakó videó előadásában is…