Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Entrópia (avagy az elemek dala)
Aradi_Gabor 2022. április 26. 06:05 olvasva: 111
Hallod-e te univerzum, most még ragyog végtelen sok napod,
De te is tudod régóta már jól, hogy hanyag az anyagod.
Mert túl kevés benned a tevékenyen rendeződő elemi erő,
Káosz dúl s ez nem könnyen számon kívül hagyható tényező.
Jó rég, nagy Csinnel-Bummal a létbe robbantál te bele,
És a vadonatúj létrejövő tér egyből veled volt színültig tele.
Lett még energia, anyag, gravitáció s számtalan más csoda,
S felgyúlt a szikrázó csillámkabát csillagok végtelen sora.
Sűrűsödö anyagod a csillámló végtelenben alakokat formált,
Ezek lettek a galaxisok s mind lassan gravitáló táncban járt.
Néhol annyi mindent pakoltál egy azzon pici helyen az égre,
Falánk neutron csillagok lopták egymást végpusztulásról zenélve.
S aztán valahol e rengetegben egy spirál galaxis ága hegyén,
Távcsőbe nézett az ember s fejtegette az égre fonott lepényt.
A megfigyelések s megfigyelők száma robbanás szerúen nőtt,
Matematika, fizika, csillágaszat s tudásunk rengeteget fejlődött.
De a földön is megfigyelhető, minden mindig egy irányba halad,
Változásuk mindig leromlás s kopik, gyengül mi volt nem marad.
Környezetünk s mi csak romlunk s magától soha semmi fel nem javul,
S mindenféle neveken hívjuk azt mit az ENTRÓPIA hoz létre láthatatlanul.
Egyszerűbben mondva minden az alacsonyabb kisebb felé kacsint,
Kályhában a tűz ki hunyva sem pattan újra csodás kívánságod szerint.
Ez pedig azzal amit eddig tudhatunk + a végtelenség végtelenbe tágul még,
Az egyre távolodó napok tüze bár sok trillió x trillió < mégsem lesz elég.
Egyszer csak az univerzumban minden mozgás, minden elektron percenés,
A végső fagyos sötét csendben mozdulatlan, s ez lesz talán az utolsó történés.
Borzongató egy távlati igaz, de addig tudásunk lehetőségeink fejlődés előtt áll
S még csak ki léptünk saját golyóbisunkról s a végtelen minden titka ránk vár.
Hej te ENTRÓPIA, ha ez csak félig igaz te vagy az elemek valódi hattyúdala,
S legbelül köréd teremtődve tied vitathatatlanul mindent átható erőd alázata.
De fel a fejjel hisz az út a lényeges és nem a vége mert addig kell hogy élj,
Bármit vallasz, gondolsz erről az ENTRÓPIA minden kicsi atomban ott zenél,
A te minden napi dolgaidban te vagy a fővezér s karmester hát szép dalt tegyél.
Egyébb, (ál)tudományos rímekbe szedett fejtegetéseim:
- Idő
Technológia és Gameing érdeklődésűek számára pedig ajánlom a GameR című szórakásomat.