Engedd

Aradi_Gabor•  2024. január 31. 11:54  •  olvasva: 40


Jár sokfelé fülem a következőt hallva:

Engedd ezt vagy azt el, mert nagy az elengedés hatalma.

És meglehet ez igazi lélek erő, s oly felemelő, 

Mikor érzés értelemmel, erő nélkül alakítod a vágyat, hogy a másikat tegye elő.


De már oly sokat hallom, hogy lassan megvallom, gyanú ébred bennem,

Hogy elengedni trendi, de semmi több, csak mutatni de igazán a meg nem tennem.

Elkussoltatni, elnyomni saját számat, mit más nem hall, másnak nem árthat,

Mert mit számít mit akarok fontosabb a látszat, feladtam egyet, párat, 100-at, a vágy várhat.


Hisz ott nem én lakom, csak kifele érzek és gondolkodok homlok ablakomon,

De mit beszívok át a szivárványhártyán, az bár rózsás… de nem vár én rám.

Mert minden a szerelem birtokáról szól és zenél, és csak azt akarja hogy ne legyél másé… csak az enyém.

De elismerni azt amire vágyom, most a jellem hiányom, mert ez a század az ordító akaratok terve,

Mert gondolni azt hogy vágyol, annak szíve gyenge.


Engedd, de ne csak engedd el, inkább és legfőképp engedd meg,

Hiszen bármilyen modern is a világ a legfontosabb önmagadat megismerned.

Most minden a büszkeség, a másik az ok, a bitang, a hazuggá korbácsolt szótagok,

Töröljük, engedd el, csak ez lehet! – De te csak engedd meg, hogy magad lehess.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!