Én meg,

Aradi_Gabor•  2023. január 17. 22:52  •  olvasva: 81

Megadom magam,

A rossznak és a jónak,

Az angyali és ördögi szónak.


Gyáva leszek és egyszerre rohadt bátor,

Éj fekete és hófehér önmagától.

Nem szánok senkit, legfőképp magam,

De a közös ámításokból elegem van.


Fekszem a zebrán az örök esőben,

Élettel mi a halál között terem,

Cserben hagytalak, ez történik velem.


Mondod az élet hosszú a halál egy pillanat,

Te a szíveddel véded meg saját magad.

Zászlómon lobogjon hát szeretet,

Igaz, keserűre égve az veletek.


Töprengek a múlton, s a jövendőn,

Eldobom a mostot semmit jelentő,

Felejtsd el az időt, furcsa szerető.


Hiszem, hogy hitted van még bennem,

De már kialudt rég szívem ezen.

Pólómon felirat: adj még, legyen mit elvennem,

Ebben az életben nem sikerült jól embernek lennem.



És a szórakó előadásában is… (almás)


És a szórakó előadásában is…(robotos)


 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Animanongrata_2023. január 18. 10:46

Maradj jó az való neked :)

Aradi_Gabor2023. január 18. 06:18

@Törölt tag:

Szerintem, objektív én kép nincs. És ha ezt elfogadom, akkor inkább torzítson a tükröm negatív irányban, de ne korlátozó módon, mint legyek önelégült pöfeteg, hólyag. 😊🙏

Törölt tag2023. január 18. 06:01

Törölt hozzászólás.