Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ember a tűzből
Aradi_Gabor 2022. július 20. 20:00 olvasva: 136
Ismered őt s ezt a típust biztos mert ő az aki
Mikor a szobába lép a tündöklő nap bomlik ki
Vele, egyszerre lép közénk a nyár s a tavasz
S tűnik el a szürke hideg, mosolya mindig nevetőn ravasz.
Vele-nála soha sincs alacsony energia s micsoda
Arrogancia, dühős és türelmetlen mikor valaki
Hűvös s kimért s óvatos, A teremburáját! Ne légy már oly
Alázatosan felkent s szent, itt az idő, hogy ragyogj s teremts!
Nála sosincs lassú pillanat, mert ő nem megy hanem vonul
S ütemesen halad, úgy menj, hogy kövessenek, mondja
Mindig tudva, hogy ha bár neki nincs energia gondja más
Az más lehet, az bizony, s neki adnia is kell mert ő tényleg a
Rendszer közepén égő, milliárd éve létező begyúlt ősanyagból
Ragyogó csillag, ki köré az élet rendeződve kialakul és szinte
Elpusztíthatatlan nyomot hagy, mindenki lelkében pedig csak
Nem látja, hogy ki túl közel megy hozzá elég ebben a tűz-nászban.
Égve élj és élve égj, mert különben minden sötét s fagyosan hideg,
Engedj magatok közé s én jó alaposan felmelegítem a szíved.
Én vagyok az ember a tűzből lehetek férfi és nő is mégis elűzöl,
Vagy magamtól megyek tovább én mert máshol is kell a belőlem áradó
Fényből.