Disszonancia

Belül rólad minden gondolat jó,

A szemeid valóság falán torzuló.

Szándékká lévén született a tett,

Mássá lett benned mivé lehetett.

Nemes vagy erkölcsös volt a szó,

Számodra fekete, torz és taszító.

Mint mikor fülemüle tanítja a hollót,

Benned e dal sem csendül hasonlót.

Én mondom, kérlek még higgy nekem,

Te mondod, már rég nincs miből tegyem.

A szeretet karmester fejetlen tündököl,

Trónján a félelem vigyorogva szűköl.

Telünkön meghal a zene végre,

Köztünk néma, sötét csend lesz a temetése.

És a szórakó előadásában is… (almás)

És a szórakó előadásában is…(robotos)