Croissant

Te tészta levélbe burkolt szeretet, mi több,

Menyország mi érzékeimbe jól beköltözött.

Hisz neved is az égen heverő nevető félhold,

Csak modernként egyeneseített ki a pékbolt.

Ősőd pedig a Labanc puha tésztájú Kipferl volt,

A 13. századból, majd 500 néhány év is elporolt,

Mire az első igazi Osztrák pék Párizsba beboltolt.

Ám a Francia boulangers hamar lenyúlta a dolgot:

Kidob a kalácstészta s vele a nehéz Osztrák név,

Félhold forma keresztelő s élesztős leveles tészta még,

Et voila! Kész is a világ siker mihez semmi kétség

Nem fér el, talán csak a reggeli kedvenc kávéd épp.

Ja, hogy van egy csomó legenda a születése körül,

Minek rengeteg ételt történész kutató igazán örül.

Hiszen mi sem nagyobb szakmai siker lehet talán.

Mint makacs nyakas étel legendákat cáfoltatni ám.

A jó Croissant nem olcsó, hisz vaj van benne dögivel,

Nem is egészséges és ez is kardiológust rémiszt el,

De isteni, és finom és jó gyakran nem egymásnak felel.

Sajnos a legtöbb bolti, gyalázat, néha még nem is hasonlít,

Alig pár pék van ahol a túl sok adalék nem túl savanyít.

De ha egyszer egy jóra lelsz azt nem felejted biztos el,

Mert már az első harapás után a szádban zene támad fel.

A textúra, az íz, az a szerető meleg beburkoló anyaias ölelés,

Tényleg földreszállt a Hold, mert olyan ez, mint egy csoda nevetés.

És a szórakó előadásában is…