Bolond, végtelenszer

Aradi_Gabor•  2024. március 26. 12:39  •  olvasva: 34


Én, a csörgős sipkám alatt, mi belőlem maradt,

De nem bánom, volt-van-lesz még ilyen pillanat.

Adott és adatott sok ebből, érzéssel teli szavak,

Leírva, lehet bennetek tőlük a vélemény kacag.


Botolva esek, bravúros ál gonddal hullok pofára,

Nézd, élvezd, mert én gondot teszek a drámámba.

Hogy görcsöl, vergődik, furcsa szavakon makog,

Állati vicces és de jó, ti mind coolabbak vagytok.


De nincs harag e mókában, hogyan is lehetne,

Ki a porondra áll, tudja jól mi vállalásainak terhe. 

Néha csak én vagyok és néha kezemben a tükör,

Kegyes kegyetlenül mutatom mi bennetek szűköl.


Fel ne vedd, meg ne bántódj ezért szépen kérlek,

Te nem vagy esendő, csak én mindent félreértek.

Mert bolondíts egyszer, bolondíts kétszer meg,

Határtalan bolondként én mindig is benned hiszek.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Aradi_Gabor2024. március 26. 13:31

@PuZsu:
Nagy tetteken ön rendelkezem,
És bár remegek, gyere te élet,
Beléd megyek…😊🙏

PuZsu2024. március 26. 13:20

élniakarás
kulcsod hasznos tettekhez
a boldogsághoz
❤️