Belső út

Aradi_Gabor•  2022. február 28. 13:05  •  olvasva: 125

Van ez a fix érzés amit a már az "eleget megélt" lelkek tapasztalhatnak meg, már ha érdekli őket persze.

Kicsit keserűen szólva feltűnik, hogy élet díszletei bár tetszetősek de valahogy túl gyakran ismétlődnek, és az emberek, a keveseknek kijáró tisztelet mellett, röptetett kéményfa karót sem érnek, és még az őszinte ragaszkodó szeretetet sem véd meg sem a csalódádsoktól sem a idő kíméletlen létszám-stopjától.

 Hát ennyi? - tűnödik a kiábrándúlt lélek. 

Válaszként eljön a heves külső-belső, "de megjavítotom magam" periódus. 

Az egó-lélek-test hármas bolond-mámoros tánca aminek közgazdasági hajtóereje vitathatatlan, egyéb eredményei pedig, nos. 

De ha hagyod, hogy ki fáradjon benned ez a lét-légszomj akkor eljön a belső csend ideje amibe kérlek hallgas bele.

Mindig csak egy kicsit, csak egy kicsit többet figyelj rá. 

Ezekben csendekben lassan megélheted, hogy van egy belső szerény ösvény, ami jóval azelőtt kezdődött, hogy "te" először talpra álltál.

Ez az út rólad szól, a valódi rólad, minden lépése a talpad alá gördül és onnan tudod, hogy biztosan jó irányba mész és a  kereszteződéseket sem véted el, hogy nyugtató elégedettség és valódi hiánymentes tartós derű válik a társaddá ott.

Lelj hát rá és tedd meg az első lépéseidet hiszen ahogy lent úgy fent és mint belül úgy kívül is.

Vár a végtelen!



És a szórakó előadásában is…

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!