Ázsiai melankólia

Aradi_Gabor•  2023. december 10. 07:56  •  olvasva: 66


Az ember vagy ki egyedül mit sem ér,

A csoporté lenni, érte élni ez a cél.

Legyél egy, mégis egy-telen,

Porszem, a végtelen humán élet tengerben.


Csak egy ki vezérelhet, ő a minden,

Higgy vagy pusztulj, kétkedésednek helye nincsen.

Hiszen te csak embergép vagy, a tömeg  munkás,

Léted egyetlen értelme, a lélektelen gyártás.


Belül, az igaz hely ahol te lehetsz magad,

Szabadságodat ott nem zárják el ember falak.

Tisztán átlátod ott, az anyagi világ csapdát,

Megtanulhatod önmagad bölcs hatalmát.


A percek, a pillanatok azok,

Amikor kicsi kerteden látod csillanni a narancssárga lemenő napot,

Magadba fogadni az elmúlás kerekét,

Most, a folyóvize elvitte, ritka Szamszárai szép emlék.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

okeanus2023. december 10. 13:19

Kételkedem /gondolkodom/ tehát vagyok...

Aradi_Gabor2023. december 10. 12:36

@liketorn: Vagyok én elég bolond magamtól is 😊

liketorn2023. december 10. 12:33

Kedves @Aradi_Gabor: akkor cenzúrázzák :)

Aradi_Gabor2023. december 10. 12:19

@liketorn: Eeeegen és amikor az a lemondás megtörtént akkor valószínűleg megtapasztalhatod hogy tulajdonképpen semmiről nem mondtál le. És mi van ha ő tekerget engem? 😊

liketorn2023. december 10. 12:14

A zen elérése lemondással jár. Szerintem tekergeted :)