Az elromló gép

Aradi_Gabor•  2023. március 5. 08:30  •  olvasva: 70

Működve egy ideig jól, szépen haladva zakatol,

Nem érzed, éled míg benne te jól el lakol.

Rajta keresztül a világ szépsége beléd hatol,

Benne boldogan pihenve élve álmodhatol. 


Majd nem érted, mert te ezt biztos nem kérted,

Történik vele valami sértve öntudatos vérted.

Egy kis baleset, vagy egy idegen kórt okoz benned,

Előbb nem törődsz majd nem lehet nem észrevenned.


És ahogy haladtok együtt előre a kies jövőbe,

Egyre gyakrabban húz bele bűvös körébe.

Kicsit kellemetlen mert elvesz téged egészbe,

Attól, hogy örülj, hogy élsz és gondot rak a fejedbe.


Nincs nála csodálatosabb, soha vége gond áradat,

Bár utálod de vele lassan orvosi lexikonnak érzed magadat.

Fejedben szerviz naplózod tőle minden bajodat,

De vele/rá nincs jótállás, csak az öngyógyítás maradhat.


Ki munkálsz, megfigyelsz, felírsz és mérlegre állsz,

Mindent mi ésszerű vagy marha bizarrnak találsz.

Ha hagyod hogy a fejedre nőjön, bármit kitalálsz,

Hé, néha szabadulni kéne magadtól mert túl sokat variálsz!



És a szórakó előadásában is… (almás)


És a szórakó előadásában is…(robotos)


 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!