Az egész világ

Ma úgy döntöttem végre merészen,

Az élet mindenestül kell nekem, egészen.

Mert széles tágas a csuda nagy világ,

S át ölelem mert kell ez a boldogság.

Félig üres vagy félig van tényleg tele?

Te döntesz mibe teszed a hitedet bele.

Létrejöttöd maga az igazi csoda s ajándék,

És ez csak a bemelegítő kör, jön több várj még. 

Mondjam el neked most hogyan s mi végre,

Csodálatos e világ és ide jönnöd megérte?

Te mondod erőszak, kicsinyesség, háború s járvány,

Én mondom kultúrák, nagylelkűség, szeretet s természeti csoda-szivárvány.

Te mondod: elmúlás s pusztulat mindent le vadász,

Én mondom örök körforgó tánc, állandó megújulás.

Kiáltod, homokszem vagyunk a végtelen sivatag testén,

Mire én, végtelenül fodrozódó dűnéket formázok hetykén.

Te mondod ború, én mondom derű,

Te mondod oktalan bolond, én mondom lelked sötét barlangjában borong.

Kérlek hát gyere ki a fényre s vedd észre:

A világ mi benned születik meg íriszed kapuján át,

Indifferens, és csak te hiszed hogy keresned kell benne anyád oltalmát.

Az abszolútum az mivel te szíved feltöltöd, tele engeded,

Mert lelked csalóka s élményeid mint színes üvegcserepek,

Milliárdnyi árnyalatban tetszeleg s belőlük a képet,

Belül lelked kép keretében te rendezed meg.

S minden döntés vagy semmi sem az egészen,

Hiszen egyetlen érzés sem végleges míg a szív dobog serényen.

Éneklem én hát telitorokból boldogan:

…szívem csarnokát megnyitom,

az egész világ jöhet angyalom,

… szeretek élni és megtanulok a fénnyel zenélni.

És a szórakó előadásában is…