Apó, a cserben nem hagyó

Aradi_Gabor•  2024. január 26. 18:49  •  olvasva: 30


A kis szívekben nagy ma este a várakozó izgalom,

Elindult már, jön ide, mutatták a telefonos radaron.

Azt ugyan senki nem tudja, hogy elég jól viselkedett-e, vagy sem,

De abban mindenki biztos, hogy dolgozott ezen erősen.


Varázs-csendes, csillogó, tiszta a hideg éjszaka,

Cipőboltnak is elmenne ma este a házak ablaka.

Éberen alszik most minden pici kéz és pici lélek,

Álmaiban azt reméli, hogy izgalmas és finom meglepetésre ébred.


Mert itt jár már, ki így köszön: "Hó-hó-hóestét kívánok!"

Piros kabátos, fehér szakáll, egy nagy teli zsák, igen, jól látjátok.

Hisz minden gyerek, ki az álmaiban leskelődik, az Mikulást lát ott,

Biztosan emlékezni fog arra is, hogy vele egy jót parolázott.


Megbeszélték, hogy mindenki jó volt, hogyan is volna másképp,

De bocsánat a türelmetlenségért, most már igazán jöhet az ajándék!

Hatalmasat kacagva mondta a nagy szakállú, jövök ide jövőre is,

Ki tudja, tedd ki a cipődet az ablakba ma este, hátha kapsz tőle valamit te is.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!