Anime

Aradi_Gabor•  2022. május 9. 06:38  •  olvasva: 134

Egy Atom villanással kezdődött nekem minden,

S a kép Neo-Tokyo-ra váltott mikor megismertem.

A csodát mi rajzolt volt de ez nem gyermek mese,

Grafikával mozogva felnőtt minden egyes perce.


Volt mondani való, negédes helyett gondolati tartalom,

Komplex karakterek s nem a sablon jó/rossz unalom. 

Történelmi drámák, szamuráj háborúzó feudális gonoszok,

Jövő képek, hegyomlás nagy csillogó harci robotok. 


S emberi drámák nem csak a vad képzelet vágtázása,

Egy számomra egzotikus kultúra meséinek csillogása.

Rengeteg tanulni való, sok hiányzó kulturális referencia,

Különleges csengésű szavak, nyelv, írás bennem maradva.


Rengeteg féle rajzstílus s tetejére sok külön történet fajta,

Shonen, shojo, seinen, josei és kodomomuke az 5 fő kategória.

De ha tetszik nézz hát utána és ne zavarjon ha kodomomuke,

A lényeg az hogy, gazdag-boldogodjon tőle a lelked rügye.


Végül enyém lett az a bizar élmény mikor énem felnő végre,

S rájön, hogy különc filmes ízlése már vált milliók kedvencére.

De a legelső kép kockák örök fénylenyomatként maradnak,

Vörösen felírva a fehér háttérre: most oda csapunk az agyadnak.



És a szórakó előadásában is…

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!