Állatságok

Kukorékolni tanulni a macska,

Az akcentje még kicsit nagyobbacska.

Politizál az a csacsi szamár,

Hát ha valakinek, neki ez igazán jól áll.

Dalolnék - brummog a dörmögő medve,

Mély baritonjával könnyeket ereszteve.

Filozófiáját fejtegeti a vadkacsa,

Unalmas, mindig ugyanaz, hápogón bugya.

Gondolatsort lop a költő gerle pár,

Híme búgja - "Anyukám, szépet tojjál!"

Nagy a zaj, gondolja az érzékeny pisztráng,

Így ő mérgesen pisszt ránt és csendes marad.

A jó baromfiudvar csupa élet, csupa zaj,

Ki innen pörkölté lesz, párat költővé tesz a zűrzavar.

Bodri a szelindek unja s ásít egyet rája,

Elfekszik, haggya történjen az állatságok tára.

Látod mi fán terem a kommunikációs figyelem,

Ha megérted őket könnyen boldogulsz velem.

Mert bár nem hízelgő az összes példa vagy ok,

Én sem gondolom másképp, mint hogy állat vagyok.