Áldatlan

Mint a fonóban a pletykás lányok,

Mint a pornóban a kiégett sztárok,

Nincs áldás sehol a kéjben rátok,

Megváltó örömöt abban nem találtok.

Mint harácsolt pénz a zsebeinkben,

Mint kufárság mérge a szeretetünkben,

Nincs áldott garas sehol a lelkeinkben,

Megváltó öröm az ott délibáb mi libben.

Mint végtelennek képzelt időnk, mi kevés,

Mint esztelen boldogságunk kergetés,

Nincs áldás sehol csak ráeszmélés,

Megváltó öröm, a halk belső rezdülés.

Mint amikor végre elfelejted önmagad,

Mint az isteni szeretetben, magad vagy,

Megannyi áldás száll majd kéretlen rád,

Te leszel magad sokaknak a megváltás.