Adjad Uram!

Adjad uram, adjad még!

A kínnal együtt, reményt,

Szerelemmel, szenvedést,

Fájdalmat ki oltó nevetést.

Tedd a sötét mellé a fényt,

Az átok mellé az igaz hitet,

A száz mellé a tízszer tízet,

Magányban is veled legyek.

Teremtsd tűz mellé a vizet,

Erdőhöz a folyót s a hegyet,

Madárdalhoz vadászó rókát,

Mindenki értse szíve dolgát.

Igézz csendet bele a dalba,

Néma szónak légy hatalma,

Szép és csúnya is ragyogja,

Lássuk ilyennek magunkba.

Végül életünk mellé a véget,

Mi kincsé teszi a légző létet.

Emlékezést annak ki maradt,

Ember lehettünk, az ég alatt.

És a szórakó előadásában is… (almás)

És a szórakó előadásában is…(robotos)