A nevedben

Aradi_Gabor•  2023. április 19. 06:48  •  olvasva: 82

Hitetlen szívemben a szándék,

Mégis formálódik az akarat,

Vágyó gondolatokkal űzném e madarat,

Hisz nem ereszt el, ez az árnyék.


Mert te, őszintén, befészkelted,

Magad jó mélyen belém,

Hiába húzott magas falat az erény,

Lágy aktként, te-séged, elénekelted.


És tátva számat ül bennem az ámulat,

Belül más nem maradt rég,

Mint a megveszekedett reménység,

Konok álmok, mik megvetették ágyukat.


Ha kell 1000 szer eléneklem a neved,

Neked, míg elhiszed, hogy lehet,

Létezem, s lélegzeted vehet,

Belőlem szeretve, milyen jó is veled.


Megteszem sokszor, még 1000 féleképp,

Míg bőröm nem érzi simogatásod,

Tudatom lángolva akarja, őt várod,

Mert, érted-tőled az élettől nem félek épp.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Aradi_Gabor2023. április 20. 19:07

@TothGigi:

Köszönöm szépen😊🙏

TothGigi2023. április 20. 18:27

Szép, szerelmes vers!